Boldog karácsonyt mindenkinek!

  

Advent a várakozás ideje.

 Ezt a várakozást jelképezte a „szeretet lángja”,

 amely december hónapban házról-házra „járt”.

 A gyerekek haza vitték, családjuk körében meggyújtották,

 majd másnap egy másik családhoz került. 

„a fény célja, hogy még több fényt gyűjtsön maga köré,

 hogy felnyissa a szemeket,

 hogy megmutassa a körülötte rejtőző csodákat”

(Paulo Coelho)

Karácsonyi készülődés nyílt nap a kiscsoportban

Karácsony

Halld a csengő szép szavát,

Mily vidáman száll!

Fényes titkok ajtaját

Nyitja, nyitja már.

Tárul ajtó, tárul szív,

Zendül a szoba:

Tündökölve ott virít

A karácsonyfa!

Mennyi gyertya, mennyi dísz,

Mennyi csillogás!

Szívrepesve vártuk is,

Attól oly csodás!

(Elek István)

Karácsonyi nyílt nap a nagycsoportban

Eljött az ideje a karácsonyi készülődés záróeseményének, a szülők gyermekeikkel töltöttek egy délelőttöt az oviban. 
Ezen a napon a szülőkkel és gyermekeikkel „felkerekedtünk, hogy megkeressük Betlehemet, ahol a kis Jézus született.” 
Körben ülve fogadtuk a szülőket, majd mikor minden gyermek elhelyezkedett anyukája ölében, közösen kitaláltak egy karácsonyi vezetéknevet maguknak.

Ezután következett a „fonalas játék”, melyben egy gombolyag fonal végét megfogva, egy nevet mondani , aki tovább viszi a fonalat a helyére, megfogja és a gombolyagot tovább adja. Így egy pókháló lesz a végén, amit visszafelé is felgombolyítunk.

Ahhoz, hogy az úton végig tudjunk menni, együtt kell működnünk.

 Ezért a gyermekek szembefordultak szüleikkel és szép, lassú zenére leutánozták mozdulatait.

Betlehembe nem mehetünk üres kézzel! Így különböző  ajándékok készítésére hívtuk a szülőket. Lehetett festeni gipszformákat, szalagok és gyöngyök segítségével fenyőfát készíteni, de lehetett egy fehér papírformára, muffin papírok szétdarabolásával szintén fenyőfát készíteni. Fadarabokra pöttyös anyagból formákat ragasztani.

Az úton nehézségekkel kellett megküzdeni, egy hatalmas fehér lepedőt álltunk körbe, amire egy később két labdát dobtam. A cél, a labdát a lepedőn lévő lyukba kellett vezetni. 

Körben álltak a gyerekek, a kör közepén állt egy gyermek, ki előre tett kézzel elindult egy gyermek felé. Akit úgy lehetett megmenteni, hogy a mellette lévők a nevét kiáltották.

Mindannyian megérkeztünk Betlehembe.

A szent családot azonban még nem láthattuk, mert egy lepedővel el volt takarva a szemünk elől.

Közösen elmondtuk versünket:

BETLEHEMI KIRÁLYOK

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!

Három király mi vagyunk.

Lángos csillag állt felettünk,

gyalog jöttünk, mert siettünk,

kis juhocska mondta - biztos

itt lakik a Jézus Krisztus.

Menyhárt király a nevem.

Segíts, édes Istenem! 

Istenfia, jónapot, jónapot!

Nem vagyunk mi vén papok.

úgy hallottuk, megszülettél,

szegények királya lettél.

Benéztünk hát kicsit hozzád,

Üdvösségünk, égi ország!

Gáspár volnék, afféle

földi király személye. 

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!

Jöttünk meleg országból.

Főtt kolbászunk mind elfogyott,

fényes csizmánk is megrogyott,

hoztunk aranyat hat marékkal,

tömjént egész vasfazékkal.

Én vagyok a Boldizsár,

aki szerecsen király. 

Irul-pirul Mária, Mária,

boldogságos kis mama.

Hulló könnye záporán át

alig látja Jézuskáját.

A sok pásztor mind muzsikál.

Meg is kéne szoptatni már.

Kedves három királyok,

jóéjszakát kívánok!

(József Attila)

Furulyaszó után elénekeltük 

Szalóki Ági: Ünnepe a földnek, öröme az égnek című cd segítségével a következő dalt:

„Karácsony estéjén, 

szépen vígadjatok,

legelső órában, békével jussatok,

békével jussatok.

Ti akik-e háznak,

lakosai vagytok,

az Isten áldása,

szálljon ti reátok,

szálljon ti reátok.”

A lepel lehullott, a gyermekek kézen fogták szüleiket,
 és együtt nézték a szalmával körülvett szent családot.

Karácsonyi készülődés, nyílt nap a középső csoportban

Áldott, békés karácsonyt mindenkinek!