A kesztyű
(ukrán népmese)
Ment, mendegélt egyszer egy öregember a kiskutyájával az erdőben. Hogy, hogy nem, az öreg elvesztette az egyik kesztyűjét.
Arra szaladt a kisegér, bebújt a kesztyűbe, és azt mondta:
- Jó lakásom lesz itt nekem!
Éppen arra ugrándozott egy béka is, bekukkant a kesztyűbe, és kérdi:
- Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó a kisegér.
- Hát te ki vagy?
- Én vagyok a Brekegő a béka. Engedd meg, hogy veled lakjam!
- Gyere, nem bánom!
Most már ketten voltak. Arra szaladt egy nyulacska is, meglátta a kesztyűt és ezt kérdezi:
- Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó, a kisegér és Brekegő, a béka. Hát te ki vagy?
- Én Tapsifüles vagyok, a nyulacska. Fogadjatok be engem is!
- Gyere, ha kedved tartja!
Így már hárman voltak. Egyszer csak arra jön a róka, egyenesen a kesztyű felé tart.
- Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó, a kisegér, Brekegő, a béka és Tapsifüles, a nyulacska. Hát te ki vagy?
- Én vagyok Csalavér, a róka. Engedjetek be engem is!
- Gyere, ha úgy tetszik!
Most már négyen ültek a kesztyűben. Arra jött a farkas is, megállt a kesztyű mellett.
- Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó, a kisegér, Brekegő, a béka, Tapsifüles, a nyulacska és Csalavér, a róka. Hát te ki vagy?
- Én vagyok az Ordas farkas. Befogadtok-e engem is?
- Hát gyere, ha gondolod, hogy elférsz!
Bebújt a farkas is. Most már öten voltak. Honnan, honnan nem, egyszer csak arra jött egy vaddisznó.
- Röf-röf! Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó, a kisegér, Brekegő, a béka, Tapsifüles, a nyulacska, Csalavér, a róka és Ordas farkas. Hát te ki vagy?
- Röf-röf-röf! Én vagyok a Röf-röf disznó. Fogadjatok be a házatokba!
- Mindenki csak a mi kesztyűnkbe szeretne lakni, akinek erre tart az útja! Láthatod, hogy magunk sem férünk már el.
- Én még meghúzódom valahogy, fogadjatok be!
- Nem bánjuk, gyere!
Bebújt a vaddisznó is. Már hatan voltak, de olyan szorosan, hogy meg sem tudtak moccani. Alig helyezkedtek el valahogy, hallják ám, hogy zörögnek a bokrok. A medve bújt elő és egyenesen a kesztyű felé tartott.
- Ki lakik ebben a kesztyűben?
- Cincogó, a kisegér, Brekegő, a béka, Tapsifüles, a nyulacska, Csalavér, a róka és Ordas farkas meg Röf-röf disznó. Hát te ki vagy?
- Brum-brum-brum! De sokan vagytok! Én vagyok a Mormogi medve. Fogadjatok már be engem is!
- Hová fogadjunk be, amikor magunk is szűken vagyunk?
- Csak meg leszünk valahogy.
- Hát gyere, ha a kedved tartja, de csak a kesztyű szélére.
Bebújt a medve is. Most már heten voltak. A kesztyű már pattanásig feszült.
Ekkor az öreg is észrevette, hogy útközben elhagyta a kesztyűjét. Visszafordult, hogy megkeresse. A kiskutya előtte futott.
Amint szaladt, egyszer csak látja, hogy ott fekszik a kesztyű az úton és izeg-mozog. Meg is ugatta: „ Vau-vau-vau!” Az állatok erre igencsak megrémültek, kiugrottak a kesztyűből – futott, ki merre tudott.
Az öreg is odaért és felvette kesztyűjét.
Ha az öreg nem talál rá a kesztyűre, az én mesém is
tovább tartott volna.
