Makk Marci és az ő faluja:
(vasútállomással, babakocsival, házakkal, virágokkal)
Hogyha most elindulok,
aztán balra fordulok,
egy kis útig, titkos útig
lábujjhegyen eljutok.
Egyik oldalt házak háta,
fal a másik oldalon,
és a lombok zöld szakálla
átömlik a kőfalon.
Nem jár erre senki, senki,
csak talán a Nem-tudom-ki,
az is akkor, hogyha kell,
kézen fogva Senkivel.
Messze innen utcalárma,
messze dong a kis vasút,
így bújik a -
pszt, pszt!
így lapul a -
pszt, pszt!
titkos
út.
