Még több kép itt.

Meghitt, békés, boldog ünnepeket kívánunk!

  

Ég a gyertya ég, el ne aludjék,

szíveinkből a szeretet ki ne aludjék.

( Béke)

Ég a gyertya ég, fusson a sötét

szívünkből a szomorúság kitakarodjék.

(Hit)

Ég  a gyertya ég nő a fényesség

sötét földhöz a fényesség egyre közelébb.

Szeretet)

Ég a gyertya ég az ádventi négy

azt lobogják, azt hirdetik Jézus üdvözlégy!
(Remény)

A négy gyertya meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya.

Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első :

- ÉN VAGYOK A BÉKE!

De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.

Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:

-ÉN VAGYOK A HIT!

Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.

A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

- ÉN A SZERETET VAGYOK!

Nincs már erőm tovább égni.

Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám.

Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

-De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!

Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

-Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.

- ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.

A remény szikrája ott ég bennünk, csupán lángra kell gyújtanunk, s akinek csak lehet továbbadnunk-, lehet, hogy mesével, lehet, hogy máshogyan…

Fenyőünnep immár eljő,
Érkezik az új esztendő.
A fenyőfa csak pompázik.
Míg a többi dermed, fázik.

Szép a fenyő télen, nyáron,
Sose lepi dermedt álom,
Míg az ágán jég szikrázik,
Üde zöldje csak pompázik.

Karácsony, akár az álom…

Karácsony,

akár az álom,

éjbe rejtve érkezik,

s utat talál

csengőszóval

szívemtől a szívedig.

Ez a nap

talán a legszebb,

amit az év tartogat,

vedd hát elő

ünnepváró

gyermekkori arcodat!

Mosasd meg

a szíved-lelked,

tiszta legyen, mint a hó,

s töltsön el a

boldogság, hogy

egymást szeretni de jó!

(Lévay Erzsébet)

Még több kép

Szálljatok le karácsonyi angyalok ......

Az óvév már messze jár, új kedvet hoz január.

Legyen eztán minden hónap hírnöke a szép és jónak.

Áldott, boldog karácsonyt és boldog új évet kívánunk!

Békés, boldog ünnepeket kívánunk!

A többi kép itt látható.

Készülődünk karácsonyra. A süteményhez megpucoltuk a diót - azért ettünk is belőle :)  -, utána pedig Ildi néninek segítettünk takarítani. (szöveg alatt több kép)

 

Karácsonyra készülvén nem csak az anyukáink takarítják ki a lakást,hanem mi is örömmel segítettünk Ancsa néninek rendbe tenni a termünket.         
(szöveg alatt több kép)

Várjuk a Télapót......

  

Télapó ajándékai a kiscsoportban

Télapó ajándékai a középső csoportban

 

  Télapó ajándékai a nagycsoportban

ide kattintva még több kép van rólunk


A héten egészségnapot tartottunk, amikor is a Tesco jóvoltából olyan gyümölcsöket is megkóstolhattunk,  amiket nem igazán szoktunk megvásárolni. Beszélgettünk az egészség megóvásáról, a vitaminokról, hogy milyen fontosak a szervezetünknek.

 

Télapó-várás

„Eső szitál, hull a hó-

hol késel még, Télapó?

Lásd, együtt a sok gyerek,

várja, lesi léptedet.”

(G. Szabó László)

Az ajándék

Mikulás ha volnék:

minden áldott éjjel,

havat szórnék két kezemmel

háztetődön széjjel!

Mikulás ha volnék

decemberi éjben:

fehér hóban holdsütésben

járnék csengettyűkkel.

Mikulás ha volnék

szívem arany lenne:

arany diót, arany almát

raknék tenyeredbe!

Arany dióm, arany almám

szeretetté válna,

melegsége nem férne be

pici, kis szobádba!

(Galambos Bernadett)

Vasárnapi utazás

Sárgarépa ez a busz,

csont a vezetője.

Petrezselyem - kalauz

kiabál belőle:

Karfiol Karcsi,

Karalábé Klári!

Leves - város, végállomás,

tessék már kiszállni! 

(Veress Miklós)

Gyékén - gyákán,

gyün Gyuri bátyám,

tököt visz a hátán,

ha elfárad leteszi,

hogyha éhes, megeszi.

Bence születésnapja

Jött őszanyó

Jött őszanyó

Hideg széllel,

Aranysárga vízfestékkel,

Sárgák lettek

A levelek,

Fújtak, fújtak

Őszi szelek.

Fújtak, fújtak

Őszi szelek,

Lehullottak

A levelek.

Ott vannak

A fák alatt.

Látod a sok

Aranyat?

(Osváth Erzsébet)

Lomb lehullott

Lomb lehullott,

mák kipergett,

őszi ágat szél diderget.

Hidegebb már

a sugár is,

elment a fecskemadár is.

Máris, máris,

oda van a nyár is.

(Sarkadi Sándor)

Levél a szélben

Egy kis huncut szélgyerek,

falevelet kergetett.

Össze-vissza kavarta,

feldobálta magasra.

Rászórta a fejemre,

leráztam én nevetve.

Feldobáltam fel az égbe,

kapaszkodjon meg a szélbe.

(Kovács Barbara)

 Szembeszél

Hogyha

fúj

a szembeszél,

okos ember

nem beszél!

Lélegzik az orrán át.

Nagy hidegben,

ősz-esőben

így játssza ki a náthát!

(Tamkó Sirató Károly)

Elefánt

Megfázott az elefánt

rossz dolog a nátha,

bánja már, hogy nem maradt

messzi Indiába'.

Rács előtt egy kisgyerek

tanakodva nézi,

mibe fújja ormányát

az elefántbébi?

Nem fújhatja, nem bizony

csöppnyi zsebkendőbe,

legfeljebb egy jókora

lipi-lepedőbe.

(Várkonyi Katalin)

Mondokáink

Piros alma, piros alma

Beteszlek a kosaramba,

Megeszlek én, meg én téged

Adjál nekem egészséget!

---------------------------------------------

Van két fürge kicsi szem

Szétnézeget idebenn

Van két fürge kicsi láb

Végig lépi a szobát.

----------------------------------------------

Gyülekeznek a felhők,
(földön kezünkkel jobbra-balra seprünk)
esik az eső,
(ujjakkal a földön dobolunk halkan)
kopog a jég,
(hangosabb kopogás)
dörög az ég,
(ököllel dörömbölünk)
villámlik,
(fent egy taps)
lecsap,
(földre tenyérrel csap)
kisütött a nap.
(felfelé lassan széttárni a karokat) 

Dalaink

Lipem, lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz.

Furkósbot a kezében, vaskalap a fejében.

(Egyszer csak a "szőlő lopkodók" elkiáltják magukat: "Tele a kosár!".

 Ekkor a csősz felpattan és megpróbálja elkapni a "lopkodókat".

 Akit elkap, az lesz a csősz.)

---------------------------------------------------------------

Kiszáradt a diófa, nem játszhatunk alatta.

Majd megújul tavaszra, majd játszhatunk alatta.

---------------------------------------------------------------

Iglice, szívem, iglice, aranyos lábú iglice.

Ahová te hajlasz, én is oda hajlok, iglice.

Árok mellett jártamban tüske ment a lábamba.

Rajta kap, rajta kap, mindenhová belekap.

----------------------------------------------------------------

Gesztenyecsalogató

Héj, héj, héj,

Szúrós tüskehéj,

Vadgesztenyehéj;

Tarka boci lakik benne

-Ess ide a tenyerembe!

Héj, héj, héj,

Nyílj ki tüskehéj!

(Sarkadi Sándor)

Előkészítettük a csipkebogyót szörpnek és lekvárnak.

Fogmosás közben...

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri

Idén is eljött Gizi néni, hogy  a gyerekkel megismertesse
 a kukorica fosztást és morzsolást.
Mindenki kitartóan és lelkesen, örömmel végezte ezt a "munkát".