AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁt
október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok
védőszentjének halála napja.
Ez a nap felhívja a figyelmet a vadon élő és házi kedvenc
állatainkra, az emberek és állatok együttélésének szabályaira. Az Állatok
világnapja egész évre azt üzeni, hogy éljünk harmóniában a minket körülvevő
élőlényekkel és a természettel. Assisi Szent Ferenc, híressé vált
állatszeretetéről, természetközeli, egyszerű életmódjáról. Ezért is ábrázolják
előszeretettel állatok, különösen madarak társaságában.
Az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük.
Mondd, szereted az
állatokat?
Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, macskát, csacsit, lovat
s a madarakat: a verebeket,
rigót, galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen
nem beszélnek?
Mondd, szereted az állatokat,
s figyelted őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy miről hallgatnak, mikor
komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?
Én szeretem az állatokat.
Elnézem őket,
ha játszanak, alszanak, vagy tűnődnek
titkaikon és a világon.
Hidd meg, barátom,
nekik is vannak titkaik,
s csak annál nehezebb talán
számukra ez a sok talány,
mert nincsenek rá szavaik.
Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg
a bennük szorongó miértet;
segíts nekik, mondd ki helyettük
azt, ami ott ködlik a testük
vaksi lelkében - vidd közelebb
az állatokhoz az embereket,
hogy megértsenek végre minket.
S mi is őket, kisebb testvéreinket.
(Rónay György)
A kóró és a kis madár
Egyszer volt, hol nem volt, volt
a világon egy kis madár. Ez a kis madár egyszer nagyon megunta magát, rászállt
egy kóróra.
- Kis kóró, ringass engemet!
- Nem ringatom biz én senki kis
madarát!
A kis madár megharagudott,
elrepült onnan. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét.
- Kecske, rágd el a kórót!
Kecske nem ment kóró-rágni, a
kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mendegélt a kis madár, talált
egy farkast.
- Farkas, edd meg a kecskét!
Farkas nem ment kecske-enni,
kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy falut.
- Falu, kergesd el a farkast!
Falu nem ment farkas-kergetni,
farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a
kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy tüzet.
- Tűz, égesd meg a falut!
Tűz nem ment falu-égetni, falu
nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment
kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy vizet.
- Víz, oltsd el a tüzet!
Víz nem ment tüzet oltani, tűz
nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment
kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy bikát.
- Bika, idd fel a vizet!
Bika nem ment vizet inni, víz nem
ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni,
farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a
kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy furkót.
- Furkó, üsd agyon a bikát!
Furkó nem ment bika-ütni, bika
nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu
nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment
kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy férget.
- Féreg, fúrd ki a furkót!
Féreg nem ment furkót fúrni,
furkó nem ment bika-ütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani,
tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment
kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarat.
Megint ment, mendegélt a kis
madár, talált egy kakast.
- Kakas, kapd fel a férget!
Szalad a kakas, kapja a férget;
szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó, üti a bikát; szalad a bika,
issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad
a falu, kergeti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske,
rágja a kórót; a kóró bezzeg ringatta a kis madarat.
Ha még akkor se ringatta volna,
az én mesém is tovább tartott volna.
(Magyar népmese)
Október 4-én az egész délelőtt az
ÁLLATOK VILÁGNAPJÁRÓL szólt. Játékidőben az otthonról hozott kedvenc játék
állataikkal játszhattak. Rengeteg állatos fejdísz és báb várta a gyerekeket a
csoportban.
Az elkóborolt és kidobott
állatokat befogadták és gondoskodtak róluk.
Az állatorvosi rendelőben várták az állatokat, hogy
megvizsgálják és meggyógyítsák őket.
Máté Balázska állatkertet épített.
Mindennapos tornakor állatok
mozgását, hangját utánoztuk. Itt éppen egyik gyermek a csiga, a fölötte álló a
háza és éneklik a „Lassan jár a csiga-biga”…dalt. Egymásra figyelve kell
haladni, hogy el ne hagyja a csiga a házát.
Mesénk is e jeles naphoz
kapcsolódott. Ekkor lehetőség nyílt egy kis beszélgetésre. A legenda szerint
Assisi Szent Ferenc értett az állatok nyelvén és beszélgetni is tudott velük. Ő
lett az állatok védőszentje. Megbeszéltük mi az állatok haszna, hogy kell
gondoskodni róluk, mi a különbség a házi és a vadonélő állatok között.
A mesét egy kis séta követte a
gyönyörű őszi időben. Major Réka és családja meghívott minket, hogy látogassunk
el hozzájuk, ahol megnézhetjük a kecskéjét, kutyáját.
Nagycsoportosaink is vendégségben
voltak. Egy „kis” állatlátogatáson Csatádi Balázséknál Annabella nénivel és a
két Ildi nénivel. A végén még egy kis diószedés is belefért az időbe.
