„Remélem, senki nem érzi magát túl „nagynak” a mesékhez.
Olyan ugyanis nincs, hogy valaki kinőjön a mesékből, hiszen a 101 kiskutya
kalandjaival, Hófehérke és Hamupipőke love-storyjával, esetlegesen Kipp-kopp, a
belevaló kis geszetnyefiú kalandos mindennapjaival nőttünk fel.
A kismalac és a farkasoknál, vagy a Kis Gömböcnél jobbak
pedig nincsenek is.
A gyermekkor vége sajnos magával hozza azt is, hogy
elszakadunk a mesék világától, pedig néha-néha igen üdítő időtöltés lehet
egy-egy klasszikus elolvasása. A mai világban persze mindenre van időnk, csak
arra nincs, hogy saját szórakozásunkra olvasgassunk, de remélem azért mindenki
megtalálja a hozzá legközelebb álló témákat, olykor újra felfedezi a mesék adta
örömöket. Lehet, hogy viccesen hangzik, de visszagondolva rájövünk: az okos
kismalacoktól tanultuk meg, hogy vigyáznunk kell magunkra és szeretteinkre, és
nem szabad megijedni a „gonosz farkastól”, mert az erő ésszel legyűrhető. Ezt a
tudást pedig nem árt néha felfrissíteni. Éppen ezért remélem sokáig a
köztudatban élnek még a népmesék, és a következő generációk is megismerhetik a bölcsességekben
gazdag történeteket.
Szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját, a Népmese
Napjaként tiszteljük.
A Magyar Olvasástársaság első ízben 2005 őszén rendezte meg
a Népmese Napját.”
Ne hagyjuk veszendőbe menni mindazt, ami évszázadokon
keresztül élni segítette az embereket, fényesítsük újra és adjuk tovább az
eleinktől kapott mesebeli kincseket.
Meséljünk gyermekeinknek!
